A sárospataki rotunda romjai

Sárospatak egyik legjelentősebb középkori épületének, a Keresztelő Szent János plébániatemplomnak és környezetének régészeti kutatása 1964-ben kezdődött, s kisebb megszakításokkal 1970-ig tartott. Ezek a kutatások főbb vonalakban fényt derítettek a templom építéstörténeti periodizációjára, s több vonatkozásban a város történetére is.

A hét méter belső átmérőjű rotundát egy méter vastag fallal meszes habarccsal szabálytalan apró kövekből építették patkó alakú keleti szentéllyel, a szentély falához épített oltárral. Bejárata dél felől volt, melyet két későbbi támpillérrel vettek közre. A rotunda méreteiben, formájában, technikájában hasonló a veszprémi várban 1957-1960 között a székesegyház északi oldala közvetlen közelében feltárt körtemploméhoz.

Mindkét rotundának "capella regia", királyi kápolna rangja volt.

Rotunda: centrális alaprajzú templomépület, körtemplom, kerektemplom. Európában rendkívül elterjedt volt.

forrás: templomaink.hu