Bezárás
BezárásVálassz várost
BezárásVálassz várost

Országos Nyitóoldal / Sárospatak / Blog / Turisztika / Sárospatak, a Bodrog-parti Athén

Sárospatak, a Bodrog-parti Athén

Sárospatak, a Bodrog-parti Athén információk

A Bodrog folyó két partján terül el ez az ősrégi város, amely már történelemelötti idõkben is lakott hely volt. Lehet, hogy a Bodrogról nyerte patak nevét. A Sáros szócskát pedig a Bodrog és Ronyva közt elterülõ sáros vidék után kapta. Latin neve Potamopolis.

A hagyomány szerint Jaroszláv kievi fejedelem leánya, Agmunda királyné jegyajándékába kapta volna a várat s így a város királynéi város volt. A város hamarosan igen jelentôs állomása lett a kereskedelemnek is, mert a Lengyelország felé irányuló forgalom a városon keresztül bonyolódott le.

A tatárok pusztítása után olasz telepesek jöttek, 1254 után. Ekkor kezdődött a szôlômûvelés, amely hamarosan világhírre tett szert. A feljegyzések szerint Patak vármegye is létezett. A város kialakulásában nagy szerepet töltött be a történelmi vára.

A várat I. Endre építtette. Itt született II. Endre leánya Szent Erzsébet. V. Istvánnak is a kedvenc tartózkodási helye a vár, aki restauráltatta és 1262-ben ő építtette a vörös tornyát. 1390-ben Perényi Miklós kapta a királytól. Sok viszály és harcok emlékeit őrizte a vár idáig is. Zsigmond király Patakot szabad királyi várossá tette 1429-ben. 1435-ben a kincstár tulajdona, de Zsigmond késôbb Pálóczi György esztergomi érseknek adta zálogba.

1460-ban Mátyás vásárjogot, Pálóczi pedig egyéb kiváltságokat adott a városnak.1526-ban Perényi Péter a birtokosa. A mohácsi csatából alaposan kivették részüket a patakiak. 1575-ben nagy pestisjárvány pusztított Patakon, minek következtében lakói közül sokan eltávoztak. 1582-ben Dobó Ferenc birtokolta. 1584-ben Balassa Bálint esküvôje volt a várban Dobó Krisztinával. 1608-ban a kincstáré s innen került Lorántffy Mihály, majd 1614-ben annak leánya Lorántffy Zsuzsanna birtokába.

Igy került a birtok a Rákóczi-családhoz. I. Rákóczi György nagyon kedvelte Patakot. Alatta kezdôdött a híres pataki fôiskola elsô fénykora. Rákóczi lőpor- és ágyúgyárakat is létesített Patakon. Itt ajánlották fel neki az erdélyi fejedelemséget. Fiai itt jártak iskolába. I. Rákóczi Ferenc. 1670-ben átadta a várat Spork János császári tábornoknak. 1683-ban Thököly Imre foglalta el a várat a császáriaktól. A jezsuiták ezidőben menekültek el innen és Thököly visszaadta a pataki iskolát, a reformátusoknak. A templomot is visszakapták.

1685-ben azomban ismét a császáriak foglalták el Schultz tábornokkal. Ekkor tértek vissza a jezsuiták is, akik Klobusitzky alispántól 1686 okt. 5-én a templomot is visszakapták. A reformátusok csak 1687-ben adtak engedélyt új templom építésére. Ebben az esztendőben ismét elvették tőlük a főiskolát. 1697-ben lázadás tört ki, elkergették a császáriakat, de azok ismét visszatértek és alapos bosszút álltak a várnépén. I. Lipót 1702-ben megparancsolta, hogy a pataki vár erődítményeit robbantsák fel, a hadifelszereléseket Kassára szállíttatta, hogy végetvessen a lázadásoknak.

A kurucok 1703-ban lerohanták a várat és azt be is vették. Ekkor kapták vissza a reformátusok iskolájukat és templomukat. 1708 dec. 18-án fejezték le az áruló Bezerédi Imre brigadérost és sógorát, Bottka Ádámot. 1711-ben ismét a kincstáré a vár és az uradalom. 1720-ban Trautschon herceg vette meg a kincstártól 200.000 ft-ért. 1766-ban azonban ismét a kincstár tulajdona.

Sárospatakon a régi idôkben is számtalan iparos élt, virágzó cégekrôl találunk feljegyzéseket. A földmûvelés és a szôlômûvelés sok embernek adott kenyeret már abban az idôben is. Az 1622-ben pusztító pestis alaposan irtotta a lakosságot, aminek kihatása a késôbbi esztendôkben is érezhetővé vált. A vár múzeális értékű és a benne felhalmozott tömérdek régi fegyver és az egyiptomi népek harci eszközei növelik a vár jelentôségét. A vár akkori urai nagy ünnepséget rendeztek Rákóczi fejedelem hamvainak hazahozatalakor és születése 250 éves évfordulóján.

Sárospatak az 1711-es esztendőtől egészen 1919-ig terjedő időben nagy fejlődésen ment keresztül, de a világháború utáni idôk egészen napjainkig ugyancsak sok fejlôdést hoztak. Ezen idő alatt több ipari vállalkozás és gyáralapítás történt a városban. Már 1809-ben gyógyszertára is volt. 1831-ben az országos nagy kolerajárvány Patakot sem kímélte, nagyon sok áldozatott szedett.

A főiskola egyik nagyhírű tanára, Kézy Mózes is a járvány áldozata lett. 1847-ben Széchenyi István látogatta meg Patakot. 1847-ben István főherceg és ugyanezen esztendő julius 9-én Petôfi Sándor látogatot ide először. 1855-ben pedig Arany János tisztelte meg jelenlétével a várost. A szabadság szele ide is eljutott, 1848 március 18.-án a főiskola ifjúsága fáklyás menetben zeneszóval ment tanárai elébe. Nemsokára azután a zászlók alá sereglett az ifjúság és a pataki 9. zászlóalj majdnem kizárólag pataki diákokból állt. A szabadságharcot leverték és utána az orosz szállta meg az egész megyét.

A felszabadulás után is még sok viszontagságon ment keresztül a város. 1914-ben a világháború hívta hadba katonaköteles férfiait, akik közül számosan a csatamezőn haltak hősi halált. A reformátusoknak Perényi Péter korában keletkezett a templomuk, mikor a meglévő katolikus templomot állították az új hit szolgálatába. Báthory Zsófia korában üldöztetésének voltak kitéve, templomukat elvették. I.Rákóczi György, majd neje Lorántffy Zsuzsanna is nagy támogatói voltak a református egyháznak. Csak 1669-ben egyeztek meg, melynek értelmében az egyház és iskola lefoglalt javait visszaadták és még kárpótlást is kaptak.

Thököly halála után ismét rossz helyzetbe került a református egyház. 1714-ben királyi engedéllyel Sárospatakot artikuláris helynek nyilvánították, ahol a templom és iskola szabad használata meg volt engedve a reformátusoknak. Ebben az esztendőben egy kis fatemplomot építettek, melynek helyén áll a mai templom. 1726-ban nagyobb fatemplomot emeltek. 1781 tavaszán épült fel kôtemploma. A görög katolikus egyház megalakulásáról pontos feljegyzések nincsenek, annyi tény, hogy 1713-ban már létezett. Temploma 1796-ban épült. Az izraeliták hitközsége 150 esztendôvel ezelôtt keletkezett. Első zsinagógájuk leégett 143 évvel ezelôtt, újabb templomuk pedig 1895-ben épült.
 



Fizetett hirdetés

Még több Blog Sárospatakon

Vélemények, hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned, ha nem vagy még regisztrált felhasználónk kattints ide

Blog

Eseménynaptár

Fizetett hirdetés


Fizetett hirdetés

Aug 22

Móricz Zsigmond Színház műsora
A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház műsora, előadásai, jegyárai
Nyíregyháza

Aug 22

Nadály Zoltán Művelődési Központ programjai
A Nadály Zoltán Művelődési Központ aktuális programjai.
Hajdúszoboszló

Aug 22

Békéscsaba, a mindig megújuló város
Az Alföld szívében fekszik Békéscsaba, amelyet Európa legnagyobb falujának is neveznek. ......
Békéscsaba

Fizetett hirdetés

Megosztom



Blog kereső Sárospatak

    

Partnereink




Facebook